Mátraszentimre

ismertető, Mátraszentimrei képek, galéria




Mátraszentimre

Mátraszentimre Heves megyei község, egyben Magyarország legmagasabban fekvő települése. Népessége 500 fő. A Felső-Mátra hegyeiben szétszórtan elhelyezkedő hat lakott helyből áll, ezek Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás, Fallóskút és Galyatető. Megközelíthető a 21-es főútról Pásztónál letérve Mátrakeresztes irányából, vagy a 24-es főút Mátraháza és Parádsasvár közötti elágazásától induló úton.


Mátraszentimre és a hozzá tartozó települések csendet, jó levegőt és kellemes kikapcsolódást ígérnek. Ezer arcát mutatja itt a táj: frissen ropogó hó télen, sebesen zubogó patakok tavasszal, hűs árnyat adó tölgyesek nyáron, színpompás kavalkád az őszi domboldalakon. Múltat idéző kis hegyi templomok, máig őrzött szlovák hagyományok, ínycsiklandozó ízek és jó mátrai borok, kellemes séták és egész napos túrák — ezt mind együtt kínálják Önnek!

LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK


835 m magasságban, a Darázs-hegy és a Teréz-hegy oldalában helyezkedik el az ország legmagasabban fekvő községe, Mátraszentimre. Az ország legmagasabban fekvő településéhez közigazgatásilag hozzátartozik Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Galyatető, Fallóskút, Bagolyirtás.

A II. világháborút követő szlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében a Felső-Mátrában élő szlovákok jelentős része kitelepült. Az üresen maradt házakba lassan tért csak vissza az élet. Mátraszentimrén két ilyen árván maradt parasztházat kapott a plébánia. Ma az egyikben a plébániahivatal működik, amit 1977-78-ban építettek fel a régi ház helyén. A másik vályogház helyén pedig 1980-ban szentelték fel a község új templomát.

align=right 1995 nyarán egy már használaton kívül álló lakóházban, a Deák Ferenc utcában avatták fel a mátraszentimrei tájházat, melynek előkészítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett id. Zakupszky László, a falu első tanítója.

A 24. Sz. műúton Mátraszentimréről Mátrakeresztes irányába haladva érjük el kb. 2 km múlva először Bagolyirtást, majd ez után Fallóskutat. Mindkét település gyakorlatilag üdülő övezet. Bagolyirtás igazi üdülőtelep hétvégi házakkal, nyaralókkal, egyetlen nevezetessége a Názáret üdülőtelep temploma, melyet 1994-ben emeltek.

Bagolyirtástól 3 km-re találjuk Fallóskútat. A felső-mátrai templomok közül talán a legismertebb a fallóskúti Mária-kápolna, ahová jelzett turistaút visz. Kényelmes sétával elérhető Mátraszentimréről. Az egyre bővülő Mária-kápolnát ezrek keresik fel évente, ma már országszerte ismert zarándokhellyé vált.

Az elmúlt évek során folyamatosan bővült a látnivalók köre, faragott kapu fogadja a látogatókat, befedték a kápolna előtti Mária-szobrot és befejeződött az új "Béke királynéja templom" építése. Fallóskút érdekessége a falu első részén található Gubola házak.

align=right "Ha Kékes a Mátra feje, úgy Galya annak dereka." - írta az 1909-ben megjelent gyöngyösi kalauz. A Mátra Egylet már a múlt század végén, 1894-ben épített itt menedékházat. Ez az épület az első világháború előtt tönkrement. Az 1921-24 között épült új épület a második világháború alatt pusztult el.

Galyatetőn, hasonlóan a többi településhez, az 1960-as években indult meg a nagyarányú fejlesztés, ennek köszönhetően tucatnyi vállalati üdülőt, hétvégi pihenőházat emeltek. Galyatetőt ma is sokan a "Nagyszállóval ", azaz ma már a Hunguest Grandhotel Galyá-val azonosítják, ahol gyakran megfordult Kodály Zoltán is.

align=left A galyatetői Római katolikus templom a két világháború között épült a Nagyszálló vendégeinek lelki szolgálatára. A templom igazi értékét és sajátosságát az adja, amire ma bronz emléktábla emlékezteti mindazokat, akik betérnek a galyatetői templomba. A templom üvegablakait is érdemes megtekinteni. Európai hírű művész, Sztehlo Lili tervezte őket.

Galyatetőn nem csupán a Grandhotel Galya, a templom emlékeztet egyik legnagyobb zeneszerzőnkre, hanem a település parkjában álló Kodály-emlékfa is.
Nyesettvár hazánk második legmagasabb pontjától Galya-tetőtől délre helyezkedik el, írásos emlékek nem maradtak fenn róla. A vár maradványai egy észak-déli irányú gerincből kúposan kiemelkedő magaslaton helyezkednek el, melynek a környező völgyekhez viszonyított magassága kb. 200 m.

Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézet csillagvizsgálójának, a Piszkéstetői csillagvizsgálónak az építése 1958-ban kezdődött. A főépületet 1960 szeptemberében adták át, s 1961-ben készült el a Schmidt-teleszkóp kupolája.

Mátraszentistvánban találjuk a Vidróczki csárdát, a jellegzetes porta már a múlt század közepén is csárdaként üzemelt. Az éttermi rész a kockás abrosszal, a kandalló melletti nyereggel, alacsony gerendázatával, apró ablakaival olyan, mintha egy történelmi film díszletébe csöppennénk. A csárda elülső része már inkább a mai kor szellemében fogant, falán időszaki kiállítás mutatja be a híres-hírhedt betyár életét.

1942-ben szentelték fel a mára a Felső-Mátra egyik jelképévé vált Három falu templomát, amelynek Szent István király a védőszentje. Minden évben, augusztus 20-án búcsúi szentmisét tartanak. Nevét onnan kapta, hogy közel azonos távolságra található Mátraszentimrétől, Mátraszentlászlótól és Mátraszentistvántól.

GASZTRONÓMIA, BORKULTÚRA


align=right A jó ételekhez érdemes megkóstolni a Mátrai borvidék borait is. A történelmi borvidéken mintegy 7000 hektáron termesztenek szőlőt, elsősorban fehér fajtákat. A hagyományos Olaszrizling, Leányka, Muscat Ottonel mellett a Szürkebarát és a Chardonnay a meghatározóak.

Emellett megtalálhatók a jó minőségű vörösborszőlő fajták és borok, mint a Kékfrankos, Zweigelt, Oportó, Cabernet Franc. A mátrai borvidékhez 15 település tartozik, többek között Nagyréde, Abasár, Domoszló, Markaz, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Gyöngyös.

align=left A bor kultúráját jelzik a hagyományos szüreti rendezvények, emellett az utóbbi években a Gyöngyös-Farkasmályban rendezett Orbán-napi borünnep örvend mind nagyobb látogatottságnak. Nagyrédén május első hétvégéjén "Nyitott pincék" várják az érdeklődőket, a pincéknél nem csupán borokat, hanem bográcsban főtt finomságokat is lehet kóstolni.

A nagyrédei "Újbor ünnepét" november elején rendezik. Domoszlón áprilisban muskotály borünnep, szeptemberben pedig csemegeszőlő szüret és betyártalálkozó színesíti a borral kapcsolatos rendezvények sorát.

Megtekintésre feltétlenül érdemes a Gyöngyös-Farkasmályi történelmi pincesor, ahol több neves gazda is várja borkóstolásra a vendégeket. A borvidék megismeréséhez érdemes felkeresni a nagyrédei Bormúzeumot (Szőlőskert Rt.), ahol a szőlőművelés eszközeivel ismerkedhet meg a látogató.

KÖRNYÉKBELI KIRÁNDULÓHELYEK, KIKAPCSOLÓDÁSI LEHETŐSÉGEK


A települések kiváló kirándulási lehetőségeket kínálnak azoknak is, akik csak a rövidebb sétákat kedvelik, és azoknak is, akik hosszabb útra vállalkoznak. Az év minden szakában fogadja a pihenni vágyókat a falvak több mint száz nagyobb üdülője és mintegy ezer hétvégi ház.

Számos turistaút kiindulópontja Galyatető. Azok, akik csak rövidebb sétákat szeretnének tenni a környéken, érdemes felsétálniuk a Péter-hegyese 960 m magasan álló kőkilátójához. A kilátót 1934-ben építették.

Mátraszentlászlón a műút Mátraszentistván felé vezető kanyarjától gyalog percek alatt - jelzett turistaúton - kis emelkedővel elérjük a Vörös-kő kilátót. A szép körpanoráma kedvéért mindenképpen érdemes felgyalogolnunk, tiszta időben látszanak a Tátra csúcsai is.

Mátraszentimrétől kb. 25 km-re található Sástó. Az 1950-es években alakították ki a tavat, ahol csónakázni lehet, majd később itt hozták létre hazánk első hegyvidéki kempingjét. Kedveltek az apró kis szigetek, melyeken át az 50 méter magas kilátóig juthatunk.

align=right Hazánk legkorszerűbb sípályái találhatók Mátraszentistvánban. A sípark kialakítását 2002 októberében kezdték meg, mára az elkészült 6 sípálya 3520 méter hosszú. A sípark népszerűségét bizonyítja, hogy 2005 elején itt rendeztek Nemzetközi Kutyaszánhúzó Versenyt, melyre több ezren voltak kíváncsiak. A sípark elsősorban a téli sportok szerelmeseit várja, ám nyári időszakban napozóteraszok várják a kirándulókat. Az év minden szakában már a panoráma kedvéért érdemes ellátogatni ide.

ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


Az elmúlt évek során mind több rendezvénnyel várja a település az ide látogatókat.

  • Pünkösdi Bornap
  • (május)
  • Szlovák Gasztronómiai Napok
  • (július-augusztus)
  • Falunap
  • (augusztus)
  • Szent István Napja
  • (augusztus 20.)

    TELEPÜLÉSTÖRTÉNET


    align=left A kis hegyi falvak eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények. Az egyik nézet szerint német, míg a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt. Vélhetően mind a két népcsoportból érkeztek ide betelepülők.

    Az első lakók üvegfúvással kezdtek el foglalkozni, melyhez a környező erdők biztosították az alapanyagot. Erre utal régi nevük: Ötházhuta – Mátraszentimre, Fiskálishuta – Mátraszentlászló, Óhuta – Mátraszentistván. Az első öt család leszármazottai a mai napig is a falvakban élő Stullerek, Szabadok, Gubolák.

    align=right A Mátrát, különösen a felső-mátrai részt a XX. században, a trianoni döntés után fedezte fel magának a magyar középosztály. A felvidéki kedvelt üdülőhelyek elvesztése után kapott mind jelentősebb szerepet a különleges klímájú hegyvidék. Ezt igazolja, hogy pl. Mátraszentimrére 1935-ben érkezett az első tanító és az első pap.

    A települések szlovák lakóinak egy része 1945 után a szlovák-magyar lakosságcser-egyezmény keretében elhagyta a környéket. A mai lakók egy része még őrzi nyelvében múltjának gyökereit.

    Települések Mátraszentimre közvetlen közelében

    Települések Mátraszentimre környékén